Kács története

Kács - a Bükk hegység déli részén hegyekkel és dombokkal körülvett település. A község Árpád-kori település, mely kedvező fekvése miatt a honfoglaló magyaroknak is szálláshelyéül szolgált. Árpád vezér Acsádnak földet adott és azután a fia, Őrsúr a Kácsi-patak fejénél várat épített. A várnak csak az alapja áll már, mely négyszög-alakú lakótorony lehetett vizesárokkal körülvéve.

A község román kori, XII. századi eredetű római katolikus temploma ma is áll. A templom jelenlegi főoltárát a XVIII. században építették, mely a legszebb falusi barokk emlékeink közé sorolható.A bencések a Kácsi-patak forrásánál épületet emeltek, ahol a langyos forrás vizéből a területen található gyógyfüvekkel gyógyvizet állítottak elő. A fürdőépületet bencés kolostorból alakították ki, mely jelenleg is áll.

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kisközség az Egri főegyházmegyében, a Bükk-hegység déli lábánál fekszik. Anonymus Gestája szerint a honfoglaló magyarok itt, a Nyárád-patak közelében pihenőt tartottak. Ez a hely lett később az Örsúr nemzetség szállásbirtoka, nemzetségi székhelye, ahol a nemzetség szakrális központja is állt, a Szent Péterről elnevezett bencés apátság. Ezt a XIII. század közepén egy határjátás (peres határmegállapítás) során említik. A kolostor egy évszázaddal később a pálos rend kezébe került, vagy pedig egy pálos remete időzhetett a környéken az írások szerint. A kolostort 1549-ben Serédi Gáspár és Balassa Zsigmond feldúlták. A pusztulást később a török tette teljessé. A falu még az 1500-as évek végén újratelepült és a reformáció idején is megmaradt katolikusnak. A középkori kolostor romjaiból 1724-ben építették újjá kis templomát, amelyet a Szentháromság tiszteletére szenteltek. Erre utal a hely egyik legendája is, amely elbeszéli, hogy egy lány a templom melletti hársfán három fehér bárányt pillantott meg. Látomását a Szentháromságos Egy Istenre való mennyei utalásnak tartották. Kács hosszú időn keresztül, s napjainkban ismét Tibolddaróc filiája. A szűkebb környék falvait vonzó búcsút Szentháromság ünnepén, a pünkösd utáni vasárnapon tartják. A jelenlegi barokk templom a korábbi gótikus köveiből épült. Ipolyi Arnold és Kandra Kabos, jeles XIX. századi művészettörténészek a község lakóházaiba beépített faragott kövekről beszélnek, amelyek egy - bélapátfalvihoz hasonló - nagyobb monostor építéséről tanúskodnak. A hely egy honfoglaló nemzetség központja lett, s ez arra enged következtetni, hogy itt még a kereszténység felvétele előtt pogány áldozati hely volt. Az ősmagyar kultusz az egyház felfogásában kereszténnyé vált, a pogány áldozati kő, amely beépült a templom falába így lett Jákob kövévé (Teremtés 28, 22). Egyes vélemények szerint a jelenlegi templom nem tartozott a kolostorhoz, hanem ez volt a plébániatemplom az apátság közelében, mint ezt Pásztón és Jákon még ma is láthatjuk. A Bükk alatti település és környéke ideális hely a természetjáráshoz. Ugyanakkor mind az egyéni, mind a csoportos zarándokok számára megfelelő környezet az elmélyedésre. A zarándokút során érdemes felkeresni a kácsi fürdőt. Kács vonattal a Budapest Keleti pu.-Miskolc vasútvonalon közelíthető meg. Vasútállomása Mezőkeresztes - Mezőnyárád, ahonnan autóbusz jár a faluba. Miskolcról közvetlen busszal is elérhető. (Forrás: Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon Panoráma, Budapest, 1990. 87-88.old.)

A sebes folyású Kácsi-patakra vízimalmokat telepítettek. A Kács és Mezőnagymihály között működő 12 vízimalomból jelenleg egy műemlék jellegű vízimalom maradt meg, melyben ipartörténeti múzeumot lehetne berendezni.