Kács Árpád-kori település, a honfoglalás idején Kacsunak(bölcsőnek) nevezték, mivel a kis falut szinte minden oldalról domboldalak védelmezik.
A Kácsi patak már ebben az időben is itt csordogált és később több vízimalmot építettek fölé.
II. Lajos idejében Ják, Tihany és Kács apátsági rangot kapott. Az itt élő bencés apátok - a legenda szerint - hosszú időn át készítették itt gyógynövényes főzeteiket egy óriási üstben, és ezt a főzetet különböző betegségek gyógyítására alkalmazták.
A helyiek csak "boszorkánykonyhának" nevezték a későbbi fürdő helyén lévő területet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése