Sziklák a házunk alatt

Sziklák a házunk alatt

Sziklák mindenütt...

Sziklák mindenütt...
Kertünkből az erdő mélyébe

Gyógyító kövek...

Gyógyító kövek...

Kertünk alja

Kertünk alja

Megérint a természet

Megérint a természet
Kilátás az erdőre

Rózsák a teraszon

Rózsák a teraszon

Telihold Kácson májusban

Telihold Kácson májusban

Akácillatú reggel a kertünkben

Akácillatú reggel a kertünkben








2010. június 5., szombat

A KÁCSI BÚCSÚRÓL

Összpontosítsatok jobban a mennyei dolgokra és ne engedjétek uralkodni a gonosz vágyakat, a kapzsiságot, mert azok velejárója a bűnhődés, a szenvedés.

Szabadítsátok meg magatokat olyan béklyóktól, mint a düh, a harag, rosszakarat, megszólás, káromkodás. Ne hazudozzatok, s újuljatok meg abban a tudatban, hogy Isten képére vagytok teremtve.

Ezért Isten gyermekei vagytok.

Ebben a tudatban nem számít a származás, vagy társadalmi helyzet, anyagi állapot, vallás, kor, művelődés szint, foglalkozás, hanem fontos az életvitel, a cselekedet. Öltsétek magatokra az isteni élet ruházatát: legyetek megértőek, könyörületes szívűek, jóságosak, szelídek és türelmesek.

Viseljétek el egymást és kölcsönösen bocsássátok meg egymásnak, mint ahogy Isten is megbocsát néktek. És mindenek fölött, legyen bennetek szeretet, mely összetartója minden jónak.

Istennek békéje uralkodjon szívetekben és legyetek iránta háládatosak. Mindent, amit cselekedtek, azt Isten nagyobb dicsőségére tegyétek. A külvilággal szemben legyetek bölcsek, s az imádságban állhatatosak.

A családban uralkodjék tisztelet, megértés és szeretet.

Férj! Szeresd feleséged és lásd el mindenben.

Feleség! Szeresd férjedet és gondoskodj róla mindenben.

Gyermekek! Fogadjatok szót szüleiteknek, mert ők szeretnek titeket és jót akarnak nektek.

Szülők! Szeressétek gyermekeiteket, legyetek velük türelmesek, legyetek igazságosak és mutassatok jó példát nekik. Az együtt imádkozó és egymást segítő család a nemzet erőteljes alapja.

Vezetők! Legyetek szerények, igazságosak, együtt érzők.

Dolgozzatok lelkiismeretesen a nép jólétéért. Adjatok hálát Istennek, hogy az Ő munkáját végezhetitek, azzal, hogy rátok bízta a nép, az ország sorsát. Ő számon tartja a munkátokat.

Ahol a vezető bölcs, lelkiismeretes és önfeláldozó, ott boldog az ország.

(Ősvallásunk tanításaiból)

LELKI MOZGÓSÍTÁS

Szeretettel kérünk minden magyar testvért, hogy - felekezeti különbség nélkül - fokozottan tegyen meg minden megtehetőt édes hazánk, Magyarország lelki felemelkedése érdekében.

Emlékezzünk arra, hogy „minden magyar felelős minden magyarért" és az ország sorsáért is.

Jövőnk olyan lesz, amilyennek megteremtjük.

Az élet minden területén sok módja van a segítésnek, úgy egyénileg, mint csoportosan. Mindenki találja meg azt, amelyiket megfelelőnek tart, vagy amelyiket körülményei, adottságai tesznek lehetővé.

A sok-sok lehetőség közül, most csak egyetlen egyre akarjuk irányítani a figyelmet. Ezt az „utat" egyre többen járják: ez a zarándoklat, a búcsújárás. Egyre többen ismerik föl ennek jelentőségét és testet, lelket, tudatot formáló hatását.

E tisztulási folyamat olyan lelki élményt nyújt a legtöbb résztvevő számára, amely mindenképpen hasznos, úgy az egyén, mint a közösség számára.

Csíksomlyón ma már félmillió zarándok tesz tanúbizonyságot a Boldogasszony mellett, és ez nem csak bizonyos vallás „belügye", mivel a Boldogasszony minden igaz magyar mennyei édesanyja.

Minden magyaré!

Ő számtalanszor kérte, hogy ezt valljuk is meg. Gondoljunk ennek hihetetlen jelentőségére és az ebből fakadó tiszta-erő hatásának következményeire.

A Boldogasszonyhoz való hűségünk áldást hoz mindenkire. Senkinek sem szabad kétségbe esni; ne engedjük, hogy a félelem letörje népünk lelkületét!

Törődjünk egymással, és dolgozzunk együtt mennyei segítőinkkel. Védjük egymást és kérjük az égiek védelmét is. Helyettünk nem végzik el a munkát, de velünk igen.

Egy-egy zarándoklaton keresztül azt is kifejezzük, hogy mi az égiekkel dolgozunk együtt. Ez a tanúbizonyság sokszor egész életünket befolyásolja. Aki rádöbben arra, hogy Isten gyermeke és hogy nincs egyedül, annak élete kiegyensúlyozottabb lesz.

Egyéni és nemzeti önvédelmünk része legyen a zarándoklat is!

Történelmi Magyarország egész területe számtalan kegyhellyel, búcsújáró hellyel van megáldva; e helyek látogatottságát növelni kell!

Ezeket ma már nem úgy kell tekinteni mintha csak egy bizonyos vallás szent helyei lennének, mivel ezek az égiek szent helyei és a felekezetek fölött állnak, s így minden jó szándékú személy részesülhet azok áldásaiban.

A búcsújárás fogalma végre elnyerte teljesebb értelmét és ma már nem csak bűnbánati vezeklést jelent, hanem az égiekkel való földi találkozás örömét is, ahol ima által nem csak kérni lehet, hanem hálaadásra, belső beszélgetésre, elmélkedésre is lehetőség van.

A zarándoklat, búcsújárás ma élő kapcsolat a földi ember és az ég között.

A sikeres zarándoklat előfeltétele a tiszta szándék és a megfelelő felkészülés. Nagyon sokan lélekben megerősödve jönnek vissza egy-egy ilyen lelki találkozóról.

Gondoljuk el, hogy mily hatalmas erőtöbbletet jelentene népünk számára, ha minden magyar, minden évben legalább egyszer részt venne egy hazai zarándoklaton, búcsún.

Hazai alatt az egész Kárpát-medencét értjük, hiszen Erdély, a Felvidék, Kárpátalja, a Délvidék, a Nyugati Őrvidék magyar területein is számtalan szent helyünk található.

A csíksomlyói zarándoklatot fejlesszük tovább, hogy még ott is növekedjen, állandósuljon a résztvevők száma, hogy egyre többen részesüljenek a hely áldásaiban.

Ezt a hatalmas találkozót Pünkösdkor tartják, s amint tudjuk Pünkösd a Szentlélek kiáradásának ünnepe.

Tehát Pünkösdkor legyen hangsúly a csíksomlyói zarándoklaton, más ünnepeken pedig a többi búcsúhelyen.

Az itt felsorolt helyeken kívül természetesen sok már zarándok lehetőség is létezik, látogassuk meg azokat is, függetlenül attól, hogy valamelyik egyház elismeri e vagy sem azok „hivatalos" voltát.

A kácsi búcsút mindig pünkösd után 1 héttel rendezik meg:

Kács községről kevesen hallottak, pedig ősi magyar település a Bükk hegység déli lábainál.

Már Anonymus is írt róla könyvének 32. részében:

„... Árpád fejedelem és nemesei... a Nyárád vizéig vonultak, s tábort ütöttek a patakok mellett attól a helytől kezdve, melyet most Kácsnak mondanak. Árpád itt nagy földet adott Ócsádnak, Örsúr apjának. Őrsúr a fiú aztán ott, annak a folyónak a forrásánál várat építetett, melyet most Örsúr várának hívnak..."

Az már eléggé közismert felfogás, hogy Árpád hazatérő népe ezen a vidéken ugyanúgy, mint Erdélyben magyarul beszélő őstelepes magyar csoportokat talált és egymás nyelvét megértették.

Tehát Kács és környéke ősi magyar lakott terület és ősvallásunk egyik fontos központja, megszentelt terület.

A jelenlegi templom falába be van építve az ősmagyar egyház réges-régi oltárköve.

s

KÁCS Legrégibb búcsújáróhelyeink közé tartozik. A hagyomány szerint itt a templom alatt csörgedező forrásnál áldozott Örs nemzetsége a pogány isteneknek. Később monostor épült a helyén, az áldozó követ a Szent Péter apostol tiszteletére szeentelt nemzetségi templomba falazták. Ebben az intézkedésében az Egyháznak hasonlíthatatlan bölcsesége nyilvánult .meg, a néplélek fölülmulhatatlan ismerőjének és tanítómesterének bizonyult itt is. A beidegzett ős hagyománynak kifogástalan keresztény jelentést adott. A pogány áldozókőből Jézua vallásának szegletköve lett. A véres áldozatok helyén őseink önmagukat mutatták be áldozatul Istennek: imádkoztak, vezekeltek, hálát adtak életük Urának. A forrás megszentelt vizében .a középkorb,n bizonyára még sokáig kereszteltek, de egyben természetesen szentelménnyé is vált. A búcsú napján különben még ma is minden évben fölszentelik. A monostor sok viszontagság után tönkrement. Az ásatások bizonyára szép sikerrel jutalmaznának, ítt is hirdetnék a magyar középkor katolikus dicsőségét. A mai barokk templomocska a Szentháromság tiszteletére a régi kegyhely helyén épült. Lelki hatását a halhatatlan érdemű Esterházy Károly egri püspök restaurálja. A hagyományok szerint az történt ugyanis, hogy egy nemes úr két leányával a községen keresztül kocsizott. Megállottak és felmentek a dombra, hogy a templomban imádkozzanak. A szentély külső oldalán egy nagy hársfa állt. Az egyik lány a fán három fehér bárányt pillantott meg. Látomásáról szólott édesapjának, de az nem látta. Húga azonban megerősítette testvérének látomását. E mennyei jelenés nyomán szentelték azután a templomot a Szentháromság tiszteletére. Esterházy Károlynak különösen szívén feküdt a kácsi kegyhely sorsa. A búcsú napján, Szentháromság vasárnapján összesereglik Kácson a Bükk palóc népe. Vonzási köre igen terjedelmes. Lelki hatásának erejét és állandóságát azonban - sajnos - csökkenti, hogy papja nincs, filiája Tibolddarócnak. Azt hisszük pedig, hogy a környező hegyifaluk népének, amely olyan megható szeretettel ragaszkodik hozzá, intézményesen is, nemcsak a paraszti hagyományok erejénél fogva, ismét lelki középpontjává kellene tenni Kácsot. A középkor legnemesebb hagyományait kellene itt modern változatokban fölébreszteni, hiszen a vallás nemcsak tanítás, hanem kultusz is, nemcsak az egyénnek ügye, hanem közösségi megnyilatkozás is. Szent vallásunk a barokk idők heroikus izzása után egy kissé mindenütt a sekrestyébe húzódott. A búcsújárásban rejtőzködő lelki tőkék gyümölcsöztetésével nemcsak gyönyörű népi, vallásos tradíciók átmentése járna együtt, hanem a tömeggé züllés megakadályozására, egyben korunk emlegetett kollektív törekvésének megszentelésére is sor kerülhetne. Kács távol a világtól ott rejtőzködik mersze benn a Bükkben, szelíd, hangulatos vidéken, régimódi parasztok között. A búcsújáróhelyek érzelmes hangulata, bensőséges egyszerűsége, a léleknek mosolygó rendje sugárzik a tájon és az emberek arcán is. A falu a templom lábánál húzódik meg. Láttára középbori képek jutnak eszünkbe, amelyeken Mária az ő oltalmazó palástja alá rejti híveit.

Nincsenek megjegyzések: