Sziklák a házunk alatt

Sziklák a házunk alatt

Sziklák mindenütt...

Sziklák mindenütt...
Kertünkből az erdő mélyébe

Gyógyító kövek...

Gyógyító kövek...

Kertünk alja

Kertünk alja

Megérint a természet

Megérint a természet
Kilátás az erdőre

Rózsák a teraszon

Rózsák a teraszon

Telihold Kácson májusban

Telihold Kácson májusban

Akácillatú reggel a kertünkben

Akácillatú reggel a kertünkben

2009. április 26., vasárnap

Kács látnivalói

  • 90 % feletti erdősűrűség!
  • Műemlék jellegű katolikus templom - felszentelt búcsújáró hely
  • Szikla oltár, kálvária domb - búcsújáró hely - itt zajlik a körmenet
  • Mária forrás - felszentelt forrás, valamikor az ősök - a honfoglaló pogányok - áldozóhelyéül is szolgált
  • Bodnár malom - a Mária-forrás melletti, még ma is működőképes vízimalom. A malom berendezései muzeális értékűek.
  • Kácsi patak - langyos víz, speciális élővilág - pl. fekete csiga -, nagy szintkülönbségek, számos vízesés van a patak-mederben.
  • Kácsi vízfő - négy forrás, eltérő hőfokok, szénsavas, gyógyhatású vizek. Ezekre a forrásokra épült Kács-Tapolca fürdője is, ami régebbi mint a Miskolc-Tapolca fürdő.
  • Bencések - szerzetes épülete - langyos forrás, gyógyhatású víz, gyógynövényes víz. Tükör-fürdő.
  • Kácson előforduló ritka növények: magyar tölgy, pirosló hunyor, tavaszi hérics, vad kankalin, leánykökörcsin, kapotnyak, tavaszi csillagvirág, őszi kikerics, salamonpecsét, jégkorszaki moha fajok. Védett növények!
  • Víznyelők - a Darabos tisztáson.
  • Kétszínű fa - a Kis-szoros-völgy végén van.
  • Szár-hegy - 500 m-es magasságban van két erdei tisztás, ahonnan nagyon szép kilátás van. A tisztások növényzete is különleges.
  • Szár-völgy - szép eredeti tisztások sorozata, a végén a Mocsáros-ház.
  • Békaháza - egykori település, öt család élt itt. Sok erdei gyümölcs - vadkörte, vadalma, húsos som, barkóca berkenye - található itt. A tisztásokon az őszi kikerics is nagy tömegben virágzik.
  • Kács-közeli egyéb nevezetességek:
  • Lator-település (Sály külterülete, Kácshoz hasonló vízfő és várrom található itt).
  • Tibolddaróci pincék, barlanglakások
  • Bottlich síremlék
  • Cserépváraljai nevezetességek.

    KÁCSI NEVEZETESSÉGEK, TÚRA CÉLPONTOK

  • (1-2 órás gyaloglással elérhetők)
  • VÁRHEGY Várrom, barlanglakások és szép kilátás.
  • KECSKE-KŐ TETŐ Kaptárkő, TV-torony és szép kilátás az Alföldre, köves úton is megközelíthető.
  • REMETE BARLANG Egykori barlanglakás a Remete-hegy oldalában. A barlang feletti hegycsúcsról szép kilátás a falura.
  • ZSENDICE LYUK Három helyiségből álló természetes barlang, kötélen lehet leereszkedni. Cseppkövek is vannak benne, a denevérek kedvenc tartózkodási helye.
  • KANKÓS LYUK Egy helyiségből álló kis barlang, felette kaptárkövek is vannak.
  • NAGY-FARKAS KŐ Köves, sziklás talajfelszín, karszt-bokor erdő, különleges növényzet, szép kilátás. Vele szemben van a KIS-FARKAS KŐ-i barlang.
  • DOBI RÉT Hosszan elnyúló tágas völgy, különleges növényzettel.
  • FELSŐ SZOROS Sziklás-köves szurdokvölgy. Hatalmas sziklák, leomlott kövek. Jellegzetes mikroklíma és különleges növényzet. Rendkívül látványos. Déli nyúlványa a KŐ VÖLGY.
  • KŐHODÁLY Mesterségesen kialakított, kőbevájt, több száz szarvasmarha befogadására alkalmas barlang-istálló. Kultúrtörténeti emlék, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum is nyilvántartja. A Kőhodályhoz vezető út mellett van a környék legnagyobb fája (őscser). A fa körülölelésére legalább négy ember összefogására van szükség.
  • BARÁTBORSA TETŐ Nagy kiterjedésű fennsíkja a POKLOS. A fennsík déli szélén haladva szép kilátás nyílik a Bükk-hegységre és a falu északi végére, a NAGY RÉT-re. A fennsík szélén van egy sziklás-szakadékos rész is.
  • BARÁT RÉT Kettő is van belőle. Egyik a Köszörű-völgy elején, másik a Pallag-szőlők felett van. Mindkettő különleges növényzettel - szép mezei virágokkal rendelkezik. A Pallag-szőlők felett elhagyott kőbányák - bányagödrök - is vannak. A Köszörű-völgy is szép - ez az egyik legfontosabb gombászó terület, vargányagomba gyűjtőhely

Kép

Kép

"Kács-Tapolca fürdő létesítésének évét 1431-re teszik. Igy 1931-ben 500 éves jubileumi ünnepséget rendeztek annak emlékére, hogy a benedek (és pálos) rendi szerzetesek kialakították a fürdőt és kezdték szervezni a falu búcsúját. Bél Mátyás az 1730-as években született nagy honismereti művében fontosnak tartja megemlíteni- az elhanyagolt mezőgazdaságon kívül- Kács gyógyító forrását (fons salutaria), egy évszázaddal később pedig Fényes Elek is megemlékezik a helység felső részén a völgy torkolatánál eredő több lágy-meleg forrásról, melyeknél csinos fürdőház emelkedik. Alkotóelemeit tekintve szerinte a tapolcaival és diósgyőrivel megegyező ásványos vize köszvény és csúzos nyavalyák ellen igen hasznos. Azonban a különben elég csinnal, s kényelemmel épült fürdőháznál a jobb gond és felügyelet hiányzik. Néhány évvel később ,1859-ben egy Bécsben német nyelven kiadott egészségügyi szakkönyv is ir a fürdőházról, amely akkoriban Majthényi báró özvegyének tulajdonában volt. Említést tesz az emeletes fürdőházban egy elhanyagolt állapotban lévő tükörfürdőről, öt kabinról 2 káddal és egy egykádas kabinról, megemlíti még a víz 21-22 celsius- hőfokát és azt ,hogy fürdőorvosa nem volt. Pesti Frigyes 1863-ban azt írja, hogy a kácsi víz a csaknem végképpen megrongált tagot néhány hét alatt új erőre hozza, azaz tökéletesen felgyógyítja s megerősíti. Az 1930-as években megjelent útikalauzból megtudjuk, hogy a fürdőben ,-amely a későbbiekben a Postatisztek Országos Egyesületének tulajdonába került- 11 kabin volt 2-2 káddal. Tájékozódhatunk arról is, hogy a tükörfürdő 4 meleg forrásból (Vízfő-ből) táplálkozó vizét 10 hl-es hatalmas üstökben 40-50 fokra melegítették és gyógyfüveket raktak bele, hogy így fokozzák hatását- a Fényes által is említett bajokon kívül- csonttörés, ideggyengeség és zsába gyógyításában is. Az árkádos-tornácos barokk épület alagsorában elhelyezett üstök közül egy még a közelmúltban is látható volt. Említést érdemel még ,hogy a fürdővendégeknek az 1930-as években negyven szoba állt rendelkezésére Kácson 80 ággyal ,és a MÁV 33 %-os menetdíjkedvezményt biztosiíott Mezőkeresztes-Mezőnyárád vasút állomásig a fürdő megközelíthetőségének elősegítésére. Nem véletlen, hogy a sok évszázados történelem és idegenforgalom folytatásában fantáziát látnának a kácsiak ma is. Ha egy helyütt volt gyógyvíz, kell lennie máshol is a falu területén- mondják-, a megkeresés és hasznosítás azonban igen sok pénzbe kerülne. Helybeli erőkből nemigen futja egy ekkora beruházásra- várnák tehát a befektetni szándékozókat, hogy virágzó fürdőtelepülést lehessen teremteni itt, a Bükk gyönyörű völgyében.? Az egykori fürdőkomplexum ma Végh László budapesti lakos tulajdona és mint fürdő már évek óta nem üzemel. 2008-ban a szabadtéri medencében víz helyett már nád volt. Ha megépül Kács-Tibolddaróc-Bükkábrány szennyvízvezetéke a fürdőkomplexum valószínűleg újra működésbe lendül.

A Kácsi patak sebes folyású, a forrás utáni része szintkülönbségekkel(vízesésekkel)tagolt.A patak 14 forrás vizét gyűjti össze.A forrásokból néhány langyos vízű,22-24 fokos.A Bükkben négy olyan forráscsoport ismert,amely az évi közepes átlaghőmérsékletnél magasabb hőfok ún.termál,vagy langyos vizet szolgáltat.(egri,miskolc-tapolcai,diósgyőr-tapolcai,és a kácsi forráscsoportok)Ezek a forráscsoportok képezik a legmélyebb,forrás alakjában felszínre bukkanó,karsztvíz megcsapolási szintet és így gyakorlatilag sohasem apadnak el.(A hideg források elapadhatnak!)A kácsi langyos források összes vízhozama kb.5000 liter/perc.Ez a víz jelenleg hasznosítatlanul folyik a patakba!A hideg források vizét az ÉRV hasznosítja, több mint 40.000 ember ivóvize innen,és a sályi vízfőből származik.A kácsi hideg források részbeni foglalására 1972-ben került sor.A patak langyos vízű ágában él a fekete bödöncsiga(Theodoxus preovastianus)Ez a csiga több tízezer éves maradvány faj,csak a langyos vízű forrásokban maradt fenn!A Kácsi Patak teljes hossza 18340 méter. A patak vize egykor Kácstól Mezőnagymihályig 12 vízimalmot hajtott. A vízimalmok őröltek, fűrészeltek, kendert törtek, áramot fejlesztettek. A XVIII.századi kácsi kéziratos térképeken néhány vízimalom helye még feliratozásra került:Tizedes malom, Kecskekő malom,Zsindeles malom, Égett malom. A legtávolabb fennmaradt vízimalmunk a Bodnár malom. Ez a malom jelenleg műemlék. 1986-ban újították fel a saját és a nekézsenyi malom berendezési tárgyainak a felhasználásával. Sajnos már ez a malom is a romlás útját járja:nem működik a vízellátó csatornája,lerohadt a vízkereke, a belső részét eszi a szú. 20 évvel ez előtt a felülcsapós vízkerék még működött, a rajta átfolyó vízesésekkel Kács leghangulatosabb turisztikai látványossága volt.

Érdemes lenne újra működésbe hozni!

Nincsenek megjegyzések: